Kräuter Sebestyén temesvári nyugalmazott püspök életének 86. évében hosszú betegség után elhunyt. /Niczkyfalva, 1922. dec. 22. – Temesvár, 2008. jan. 29./ Temesváron Pacha Ágoston megyés püspök szentelte pappá 1946-ban. 1964-ben lett plébános. Esperesként több éven keresztül állt a püspökség szolgálatában. II. János Pál pápa 1990. március 14-én a temesvári egyházmegye főpásztorává nevezte ki. Püspökké 1990. április 28-án szentelték. 1999. augusztus 28-án nyugalomba vonult. Temetése február 1-jén lesz, Temesváron a Szent György Székesegyház kriptájába helyezik elődei mellé. /Elhunyt Msgr. Kräuter Sebestyén ny. temesvári püspök. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./
2008. február 10.
Kräuter Sebestyén nyugalmazott temesvári megyéspüspök életének 86 évében elhunyt. Kräuter Sebestyént /Niczkyfalva, 1922. dec. 22. – Temesvár, 2007. jan. 29./ Pacha Ágoston megyéspüspök szentelte pappá Temesváron 1946-ban. II. János Pál pápa 1990. március 14-én nevezte ki a temesvári egyházmegye püspökévé, 1990. április 28-án szentelték püspökké. 1999. augusztus 28-án vonult nyugalomba. A püspököt február 1-jén helyezték örök nyugalomra Temesváron, a székesegyház kriptájában. A gyászmisét celebrálta és román nyelven szentbeszédet mondott dr. Ioan Robu bukaresti érsek. Magyar nyelven dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, német nyelven Roos Márton megyéspüspök emlékezett az elhunytra. /In memoriam Kräuter Sebestyén – ny. temesvári püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 10./
2009. október 9.
Herta Müller romániai származású német írónő kapta meg az idei irodalmi Nobel-díjat. Az írónő egy Temesvárhoz közeli sváb faluban, Niczkyfalván született 1953-ban, majd több sikertelen emigrálási kísérlet után Németországba vándorolt ki 1987-ben. Irodalmi pályafutását a temesvári bölcsészkaron kezdte. „Ha annak idején itthon marad, ma nem lenne Nobel-díjas, az államhatalom elnémította volna. A 60-as 70-es években Temesváron több irodalmi kör működött sok tehetséges alkotóval, de köztük is a legtehetségesebbnek Müller bizonyult” – mondta Ferencz Zsuzsanna. Herta Müller az elsők között volt, akik nyíltan szembeszálltak a Ceausescu-diktatúrával. A román írótársadalomban úgy fogadták a Herta Müller díjazását, mintha az elismerést egy született román író kapta volna. „Ez a Nobel-díj tulajdonképpen a miénk is, hiszen Herta Müller könyvei, publicisztikai munkái is a román valóságra építenek” – jelentette ki Mircea Mihaies író és műkritikus. Hasonlóan nyilatkozott Razvan Theodorescu volt kulturális miniszter is: szerinte a román irodalmárok egy ilyen elismerésre várnak Lucian Blaga óta. Hertha Müller a kommunista diktatúrával való szembehelyezkedése miatt sokáig tiltólistán szerepelt Romániában, de a rendszerváltás után is elhallgatott írónőnek számított. Először magyar nyelven a Rókák csapdába esnek című könyve jelent meg 1995-ben. /Sipos M. Zoltán: Romániai Nobel-díjas. Herta Müller bánsági születésű írónő kapta a Svéd Királyi Akadémia elismerését. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2009. december 10.
Az irodalmi Nobel díj átadása alkalmából december 9-én bánsági szülőfalujában, Nizkydorfon emlékeztek meg a Németországban élő Herta Müller írónőről. A helyi általános iskolában bemutatták Nicoleta Trifan Nitzkydorf története című, fényképekkel illusztrált dokumentumkötetét, amely bemutatja Herta Müller gyermekkorának Nitzkydorfját és a mai települést, amelyben a kivándorolt svábok helyét ukránok és románok foglalták el. A könyvbemutatót a Jel Herta Müllernek című rendezvény követte, amely bábszínház előadást és a bánsági svábokat bemutató tudományos ülésszakot foglalt magába. /Pataki Zoltán: Jel Herta Müllernek. Szülőfalujában ünnepelték a Nobel-díjas írónőt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./
